Szinte senkit sem kerül el a kínzó érzés
Egyes statisztikák szerint az emberek megközelítőleg 20 százaléka szenved ún. fejfájásbetegségben. Fejfájásbetegségről akkor beszélünk, ha a fájdalom tartós vagy gyakran visszatérő probléma, mely megnehezíti, megkeseríti a beteg életét.
Jelentkezhet tünetként, ilyenkor szervi betegség áll a háttérben. Az ok néha nem más, mint egy egyszerű meghűlés, felső légúti hurut vagy magas lázzal járó influenza. Az orr-melléküreg-gyulladás (arcüreg-, homloküreg-gyulladás) esetén a gyulladt üreg felett a csont ütögetésre érzékeny, és a fájdalom előrehajláskor általában fokozódik.
Fejfájást okozhatnak a szem betegségei, a rosszul korrigált látáshiba, (ha a rövid- vagy távollátó nem hordja szemüvegét, vagy a szemüveg már nem megfelelő), a tartósan számítógépes monitor mellett végzett munka, illetve a zöldhályog. A zöldhályog (glaukóma) a csarnokvíz elfolyásának zavara, ilyenkor a szem belnyomása fokozódik, ami rendkívül erős szem-, ill. fejfájással jár, és veszélyezteti a látást.
Fejfájást a nyaki gerinc betegsége is okozhat, sőt a vérnyomás ingadozása is. A magas vérnyomás betegség (hipertónia) viszonylag ritkán okoz fejfájást, leginkább akkor, ha hirtelen emelkedik meg a vérnyomás. Ilyenkor a fájdalom lüktető, görcsös, és rendszerint a fejtetőn, tarkótájon jelentkezik.
Gyakoribb az alacsony vérnyomással járó tompa fájdalom. Idegrendszeri betegségek, pl. agyhártyagyulladás (meningitis), agyi keringési zavarok, agytumor is fejfájással jár. Gyógyszerek (pl. koszorúér-tágítók, vérnyomás-csökkentők) mellékhatásaként is jelentkezhet fejfájás.
Látjuk tehát, hogy számos betegség kísérője lehet, azonban a gyakori fejfájásban szenvedő betegek csak mintegy 10 százalékánál találnak szervi elváltozást. Ez azt jelenti, hogy az esetek túlnyomó többségében maga a fejfájás a kezelendő betegség.